Napi Evangélium

2021. január 24. – Évközi 3. vasárnap (Mk 1,14-20)
Miután Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította őket: „Jöjjetek velem, és én emberek halászává teszlek titeket.” Azok rögtön otthagyták a hálóikat és nyomába szegődtek. Mikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint a hálókat javították a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt, és követték őt. Mk 1,14-20

Elmélkedés

Új tenger, új halászháló

Az ószövetségben és az evangéliumokban nagyon jellegzetesek a meghívás történetek, amelyek először ismertetik az Isten által megszólított, meghívott személy életének állapotát, amelyet jelképes szavakkal vagy cselekedetekkel maga a meghívás követ, s végül az illető eddigi élethelyzetének feladása, elhagyása zár le.

Az ószövetségből, a Királyok első könyvéből érdemes felidéznünk, amikor Illés próféta meghívja Elizeust. Elizeus éppen szántott, amikor Illés odalépett hozzá és ráterítette a köntösét. Ekkor az ökröket feláldozza, az ekét elégeti, annak tüzén süti meg az ökröket, aztán pedig elindul, Illés nyomába szegődik és a szolgája lesz (vö. 1Kir 19,19-21). Ámosz próféta pedig így mondja el meghívását: „Pásztor voltam és vadfügét gyűjtögettem. Az Úr azonban elhívott a nyáj mellől. Azt mondta nekem az Úr: Menj, jövendölj népemnek, Izraelnek!” (Ám 7,14-15).

Ezeket az ószövetségi meghívásokat követi az a leírás, amit a mai napon olvasunk az evangéliumban, Jézus meghívja az első tanítványokat. Először Pétert és Andrást, majd pedig egy másik testvérpárt, Jakabot és Jánost. A történetek itt is a meghívottak életállapotát ismertetik először: halászok voltak, akik a Galileai-tó partján élnek. Nem tanult emberek, nem írástudók, hanem egyszerű munkások, akiknek a halászat a mestersége, ebből biztosítják maguk és családjuk megélhetését. A második mozzanat az, amikor Jézus hozzájuk lép és megszólítja őket: „Jöjjetek velem, és én emberek halászává teszlek titeket.” Ez az első találkozásuk, az Úr nem ismerte őket korábban, mégis meglátott bennük valamit, ami alapján úgy gondolta, hogy jó tanítványai lesznek. A meghívottak nem is tudják, ki szólította meg őket, és valószínűleg azt sem értik, mit jelenthet a nagyon talányos emberhalászat, mégsem kérdeznek vissza, nem tiltakoznak és nem aggódnak, hanem meglátnak Jézusban valamit, ami alapján rögtön döntenek, hogy ezt az embert érdemes követniük, érdemes Mesterüknek elfogadni. A harmadik mozzanat pedig az indulás, a halászháló, a bárka, a család elhagyása. A meghívásnál Jézus a kezdeményező, a meghívottak pedig engedelmeskednek és késlekedés nélkül nyomába indulnak, s ezzel azonnal megváltozik az életük.

Jézus megszólítása olyannyira erőteljes, hogy nem is meghívásnak tűnik, hanem szinte parancsnak. Ez természetesen nem veszi el emberi szabadságukat, nem szünteti meg személyes felelősségüket, hanem arra ösztönzi őket, hogy azonnal válaszoljanak a hívásra, amelyet nem kényszerből, hanem szabadon fogadnak el.

Mi a jelentősége ezeknek a meghívásoknak? Keresztelő Jánost elfogják, börtönbe vetik és hamarosan kivégzik. Az ő küldetése befejeződött, most kezdődik Jézus tevékenysége. Az Úr hirdeti az evangéliumot, az örömhírt és tanítványokat gyűjt maga köré, közösséget szervez. Tanítványai vele élnek három éven keresztül, aztán pedig az ő halálát és feltámadását követően tanúságot tesznek mindarról, amit Mesterüktől hallottak és mellette átéltek. Most elindulnak, hogy új tengert, új halászhálót és új halakat találjanak. Kihajózzanak a világ tengerére, kivessék az igehirdetés hálóját és a krisztusi hitre térőket az Egyház közösségébe vezessék. Csodálatos feladat, egy új küldetés, ami teljes odaadottságot kíván a meghívott személytől.

Az Úr hívása nekem is szól. Engem is meghív, hogy kövessem és emberhalász legyek.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te eljöveteleddel az üdvösségtörténet új korszaka kezdődött el, Isten elküldte Fiát, hogy véghezvigye a megváltás művét, amely a kereszten teljesedett be. Segíts minket azért munkálkodni, hogy ne az önzés világa, hanem valóban Isten országa valósuljon meg a földön. Segíts, hogy ne féljünk a megtéréstől, hanem engedjük, hogy megváltoztasd életünket! Tőled arra kapunk személyes meghívást, hogy veled legyünk, megismerjük Isten országát, megtérjünk és hirdessük az evangéliumot. Adj nekünk erőt küldetésünk teljesítéséhez, az emberhalászathoz!

Miután Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította őket: „Jöjjetek velem, és én emberek halászává teszlek titeket.” Azok rögtön otthagyták a hálóikat és nyomába szegődtek. Mikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint a hálókat javították a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt, és követték őt. Mk 1,14-20

Elmélkedés

Új tenger, új halászháló

Az ószövetségben és az evangéliumokban nagyon jellegzetesek a meghívás történetek, amelyek először ismertetik az Isten által megszólított, meghívott személy életének állapotát, amelyet jelképes szavakkal vagy cselekedetekkel maga a meghívás követ, s végül az illető eddigi élethelyzetének feladása, elhagyása zár le.

Az ószövetségből, a Királyok első könyvéből érdemes felidéznünk, amikor Illés próféta meghívja Elizeust. Elizeus éppen szántott, amikor Illés odalépett hozzá és ráterítette a köntösét. Ekkor az ökröket feláldozza, az ekét elégeti, annak tüzén süti meg az ökröket, aztán pedig elindul, Illés nyomába szegődik és a szolgája lesz (vö. 1Kir 19,19-21). Ámosz próféta pedig így mondja el meghívását: „Pásztor voltam és vadfügét gyűjtögettem. Az Úr azonban elhívott a nyáj mellől. Azt mondta nekem az Úr: Menj, jövendölj népemnek, Izraelnek!” (Ám 7,14-15).

Ezeket az ószövetségi meghívásokat követi az a leírás, amit a mai napon olvasunk az evangéliumban, Jézus meghívja az első tanítványokat. Először Pétert és Andrást, majd pedig egy másik testvérpárt, Jakabot és Jánost. A történetek itt is a meghívottak életállapotát ismertetik először: halászok voltak, akik a Galileai-tó partján élnek. Nem tanult emberek, nem írástudók, hanem egyszerű munkások, akiknek a halászat a mestersége, ebből biztosítják maguk és családjuk megélhetését. A második mozzanat az, amikor Jézus hozzájuk lép és megszólítja őket: „Jöjjetek velem, és én emberek halászává teszlek titeket.” Ez az első találkozásuk, az Úr nem ismerte őket korábban, mégis meglátott bennük valamit, ami alapján úgy gondolta, hogy jó tanítványai lesznek. A meghívottak nem is tudják, ki szólította meg őket, és valószínűleg azt sem értik, mit jelenthet a nagyon talányos emberhalászat, mégsem kérdeznek vissza, nem tiltakoznak és nem aggódnak, hanem meglátnak Jézusban valamit, ami alapján rögtön döntenek, hogy ezt az embert érdemes követniük, érdemes Mesterüknek elfogadni. A harmadik mozzanat pedig az indulás, a halászháló, a bárka, a család elhagyása. A meghívásnál Jézus a kezdeményező, a meghívottak pedig engedelmeskednek és késlekedés nélkül nyomába indulnak, s ezzel azonnal megváltozik az életük.

Jézus megszólítása olyannyira erőteljes, hogy nem is meghívásnak tűnik, hanem szinte parancsnak. Ez természetesen nem veszi el emberi szabadságukat, nem szünteti meg személyes felelősségüket, hanem arra ösztönzi őket, hogy azonnal válaszoljanak a hívásra, amelyet nem kényszerből, hanem szabadon fogadnak el.

Mi a jelentősége ezeknek a meghívásoknak? Keresztelő Jánost elfogják, börtönbe vetik és hamarosan kivégzik. Az ő küldetése befejeződött, most kezdődik Jézus tevékenysége. Az Úr hirdeti az evangéliumot, az örömhírt és tanítványokat gyűjt maga köré, közösséget szervez. Tanítványai vele élnek három éven keresztül, aztán pedig az ő halálát és feltámadását követően tanúságot tesznek mindarról, amit Mesterüktől hallottak és mellette átéltek. Most elindulnak, hogy új tengert, új halászhálót és új halakat találjanak. Kihajózzanak a világ tengerére, kivessék az igehirdetés hálóját és a krisztusi hitre térőket az Egyház közösségébe vezessék. Csodálatos feladat, egy új küldetés, ami teljes odaadottságot kíván a meghívott személytől.

Az Úr hívása nekem is szól. Engem is meghív, hogy kövessem és emberhalász legyek.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te eljöveteleddel az üdvösségtörténet új korszaka kezdődött el, Isten elküldte Fiát, hogy véghezvigye a megváltás művét, amely a kereszten teljesedett be. Segíts minket azért munkálkodni, hogy ne az önzés világa, hanem valóban Isten országa valósuljon meg a földön. Segíts, hogy ne féljünk a megtéréstől, hanem engedjük, hogy megváltoztasd életünket! Tőled arra kapunk személyes meghívást, hogy veled legyünk, megismerjük Isten országát, megtérjünk és hirdessük az evangéliumot. Adj nekünk erőt küldetésünk teljesítéséhez, az emberhalászathoz!