2009-ben zajlott az az ásatás, amely bizonyságot adott arról, hogy a 12. században temető volt a környéken. A jelenlegi templomtól keletre lehetett az a templom a középkorban, amely Szent Miklós védőszent alatt létezett. A 13. században az Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg használatra. Ezt a templomot a 14. században lebontották, helyére egy gótikus stílusú templomot emeltek. Itt működött a rend főiskolája is, egy kolostorral, zárt udvarral és kerengővel.

A török megszállás alatt mecsetként használták a templomot, erről tanúskodnak a szamárhátíves ablakok. Amit 1620 után lebontottak, ebből építették fel a mai Szent Ágoston-templom.

Az Ágoston rendi szerzetesek 1710-ben telepedtek le, a rendház épületeit a dzsámi maradványaiból építették fel. sajnos az épület 1750-ben leégett. A leégett templomot 1770-ben újjá építették a mai formájában.

A templom egyhajós oltára a 18. századból származik, festményei az 1900-as évekből származik. Graits Endre kapja a megbízást templom festésre és színes üveg munkálataira. Sajnos a későbbiekben a felújítási és karbantartási munkálatok során a festmények egy része megsemmisült.

A templom északi oldal kápolnájában kapott helyett a Dóm volt barokk oltára a Fájdalmas Anya oltár amely a keresztről levett Jézust ábrázolja Szűz Máriával.

Vele szemben a déli oldalon található Jézus szíve oltára, amely 1945-ben készült. A tabernákulum mögött színes ólomüveggel jeleníti meg Jézust. Ez este megvilágítva kintről nagyon szép élményt ad.

 Orgonája 1889 származó Angster-orgona amit 1938-ban át építettek és 1956-ban Stach Mihály épített át.

A 28 m magas templomtoronyban 3 harang van, a nagyharangot 1828-ban Weinbert Péter a közép és lélekharang 1929-ben készült Rudle Ignác öntötte.

A templom toronyórája 2004 óta a bányászritmusra íródott torony zenét játszik, emlékezve azon időkre, amikor a bányászat központja még itt volt. Gulácsi Jánosnak és Kiricsy Lászlónak közös munkájának köszönhetjük az itt felcsendülő zeneszámot.

Forrás: Wikipédia, Hetedhethatár, Bajkó Ferenc munkája